A kifinomult műszaki megoldásairól ismert japán gyártó James Atkinson 1898-ban szabadalmaztatott termodinamikai körfolyamatát fejlesztette tovább, ezzel a világ egyik leggazdaságosabb erőforrását hozva létre. Tisztán benzinüzemű, sorozatgyártású autóba így most a Honda kínál egyedüli gyártóként ilyen konstrukciót.
Az Exlink névre keresztelt, belsőégésű hajtóművet egy speciális szerkezeti elem különbözteti meg a hagyományos Otto-motoroktól, mely a főtengely és a hajtókar közé építve garantálja, hogy a dugattyú lökete a gyújtási és a kipufogási ütemnél nagyobb lehessen, mint a szívás és a sűrítés során. A háromszög alakú alkatrész mozgását egy főtengelyről hajtott excentrikus tengely szabályozza, ami csapágyazott lengőkarral kapcsolódik magához az elemhez, s fele akkora fordulatszámon pörög, mint az erőforrás. Ezzel a megoldással a Hondának sikerült elérnie, hogy a sűrítésnél 12,2:1 legyen a kompresszióviszony és 110 köbcenti a hengerűrtartalom, míg a munkavégzési fázisban 17,6:1 arány és 163 köbcentis térfogat mérhető.
A rendszer legnagyobb előnye az egyedülálló energiahatékonyság, tehát az alacsony fogyasztás és károsanyag-kibocsátás, amiben a csökkentett belső súrlódásnak, a változó szelepvezérlésnek, valamint a munkavégzésnél a dugattyú síkjával közel 90 fokos szöget bezáró hajtókarnak is komoly szerepe van. Az 1,3 és 1,5 literes, négyhengeres változatban készülő motor a Fit-ben (így nevezik a Japán belpiacon a Jazz-t) kezdi meg a pályafutását, s hibrid hajtáslánc részeként is megrendelhető lesz. Képességeit jól mutatja, hogy az Atkinson ciklusú Jazz 1.3 i-VTEC (99,2 LE, 119 Nm) kombinált fogyasztása mindössze 3,8 l/100 km, az elektromotorral kiegészített, hétfokozatú duplakuplungos erőátvitellel összekapcsolt 1.5 i-VTEC (110 LE, 134 Nm) változat pedig csupán 2,75 liter üzemanyagot vesz magához 100 kilométeren.
A következő honlapon látványos animációk szemléltetik az új erőforrás működését: http://world.honda.com/powerproducts-technology/exlink/