A Science magazin múlt heti számában publikált új kutatási eredmények szerint az emberi hajszálnál százezerszer vékonyabb, mikroszkopikus méretű szén nanocsövek az eddig ismert anyagoknál gyorsabban, nagyobb távolságra és kisebb energiaveszteséggel képesek vezetni az elektromosságot. A kutatást a Honda Research Institute USA, Inc. végezte a Purdue University és a University of Louisville kutatóival közösen.
A felfedezések új lehetőségeket nyitnak a miniatürizáció és az energiahatékonyság területén; sokkal erősebb és kompaktabb számítógépek, szuperkondenzátorok, elektromos kábelek, akkumulátorok, napelemek, üzemanyagcellák, kompozit anyagok állíthatók így elő az autókhoz és repülőgépekhez, valamint energiatároló anyagok a hibrid járművek számára.
A mikroszkopikus szén nanocsövek a fém nanorészecskék felületén alakulnak ki, s a sodort méhsejtlapok hengeres alakját veszik fel, szénatomokkal a csúcsuknál. Amikor ezek a vékony szén nanocsövek fémes vezetőképességet mutatnak, sokkal erősebbek, mint az acél, jobb az elektromos tulajdonságuk a réznél, jobban vezetik a hőt, mint a gyémánt, és olyan könnyűek, mint a pamut.
“Célunk nem csupán új és fejlettebb technológiák, termékek megalkotása, hanem mindezt összhangba kívánjuk hozni a Honda elkötelezettségével a fenntartható környezet iránt,” mondta Dr. Hideaki Tsuru, a Honda Research Institute USA projektigazgatója.
Korábban a hagyományos módszerekkel végzett erőfeszítések, amelyek a fémekre jellemző vezetőképességekkel bíró szén nanocsövek szerkezeti formációjának szabályozására irányultak, mindössze 25-50 százalékban voltak sikeresek. A Honda, amely közel egy évtizede dolgozik a szén nanocsövek szintézisének területén, 91 százalékban volt sikeres a fémes vezetőképesség terén.
“Ez az első olyan jelentés, amely azt mutatja, hogy viszonylag szisztematikusan képesek vagyunk irányítani azt, hogy a szén nanocsövek elérik-e a fémes állapotot. A további kutatások már folynak, s a végső cél az, hogy nagyobb nanocső-konfigurációkat is teljesen irányításunk alá tudjunk vonni, illetve elősegíthessük alkalmazásukat a való világban,” mondta Dr. Avetik Harutyunyan, a Honda Research Institute USA vezető tudósa, a projekt vezetője.
“Kutatásaink azt mutatják, hogy a vezetőképességet meghatározó nanocső-konfiguráció nemcsak cső atomizálásához használt fém nanokatalizátor méretétől függ, hanem legalább ilyen meghatározó annak alakja és kristályszerkezete is. Mi ezt tanultuk meg irányítani,” mondta Dr. Harutyunyan, akinek tudóscsapatához tartozott Dr. Gugang Chen és Dr. Elena Pigos is.
“Büszkék vagyunk csapatmunkánkra és a Purdue és Louisville egyetemeken dolgozó kutatókkal való együttműködésünkre, aki segítettek minket, hogy mindezt elérhessük,” mondta. A Purdue egyetemen dolgozó csapatot Eric Stach professzor vezette. Ez a csapat transzmissziós elektron mikroszkópot felhasználva figyelte meg a nanocső kialakulását, s felfedezték, hogy a gáznemű környezetben bekövetkező változások révén a fémkatalizátor nanorészecskéinek formája a nagyon éles csipkézettől egészen a teljesen lekerekítettig változhat. A louisville-i kutatásokat Gamini Sumanasekera professzor vezette. Itt a nanocsöveket nagyobb mennyiségben hozták létre, majd gondosan megmérték, hogy a nanocsövek elérték-e a fémes állapotot.
A Honda innovatív kutatási és fejlesztési törekvései az elmúlt évtizedben olyan eredmények megszületéséhez járultak hozzá, mint a humanoid robotika, a járást segítő berendezés, a HondaJet, az üzemanyagcellás technológia, a rizs terméshozamának növelése vagy a vékonyfilmes napelemek létrehozása, ugyanakkor e kutatások az autók, motorkerékpárok és kisgépek tervezése és fejlesztése során is hatékony segítséget nyújtottak. A Honda az USA-ban 1975 óta végzi a fogyasztóknak szánt termékek kutatás-fejlesztési munkáit a Honda R&D Americas, Inc. vállalatnál. A jövő technológiáinak fejlesztésére 2003 januárjában a Honda megalapította a Honda Research Institute USA, Inc. (HRI-US), a HRI-EU (Európa) és a HRI-JP (Japán) cégeket. Az amerikai irodák Kaliforniában, Ohioban és Massachussetsben működnek, s többek között működik egy számítógépes tudományos kutatási részleg is, amely az emberi intelligencia technológiáira összpontosít, míg az anyagok tudományos kutatási részlege a működő nano-anyagokra koncentrál.